Tisztelt érdeklődők!

Az ezen a linken korábban megtalálható tanulmány jelentősen bővített és átdolgozott változata egy tanulmánykötet részeként könyv formájában megjelent. A kiadvány ezen a linken keresztül elérhető:

http://www.favoritkiado.hu/vallashorizontok/

A kiadvány pontos adatai: Valláshorizontok – vallástudományi tanulmányok, Favorit Könyvkiadó, Budapest, 2013.

Pete József: Mi a vallásföldrajz?
Papp Sándor: Meghamisították-e a Bibliát?
Tóth-Simon Károly: Kritikusan a korszellemről – a Zeitgeist apologetikai vizsgálata
Csima Ferenc: A magyarországi zsidóság vallási irányzatai napjainkban
Pánczél Hegedűs János: Az elfeledett kemény eledel és az éltető tej (exoterizmus, ezoterizmus és a vallás)

Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe Tóth-Simon Károly tanulmányát, amelyet kézirat formájában már olvashattam. Meggyőző részletességgel tárja fel a Zeitgeist című film számos félrevezető állítását és rántja le a leplet a tudományos mázzal ellátott kereszténységellenes propagandáról. Vallástörténeti kutatása számos érdekfeszítő témát érint: bemutatja, hogy a keresztény hitre sosem volt hatással a „napimádat”; összehasonlítja a pogány mitológiai alakokat Jézussal; lerántja a leplet arról az elképzelésről, miszerint a Bibliából kiolvasható, hogy a „Halak korát a Vízöntő kora követi”; elemzi az özönvíz történetének különböző beszámolóit; majd feltárja a Megváltó Krisztus valós történelmi emlékét. A tanulmányokat egymás után olvasva remélhetőleg jó képet kap az olvasó arról, hogy a csodálatos módon fennmaradt Biblia pontosan mit is üzen a mai ember számára Jézus Krisztusról.

 

A „Meghamisították-e a Bibliát?” című tanulmány a szerzőtől személyesen kérhető el. E-mail cím: columba81 [kukac] gmail.com. A tanulmány ingyenes, csupán egy rövid visszajelzést kérek cserébe. Az alábbiakban a tanulmány bevezetése és összefoglalása olvasható.

Copyright:

Ez a tanulmány (az alábbi kivonat, illetve a teljes tanulmány is) szabadon felhasználható, amennyiben az változtatások nélkül, ingyenesen, és a szerző megjelölésével történik. (cc) 2013. Papp Sándor

 

Meghamisították-e a Bibliát?

 

„Isten igéje élő és ható” (Zsid 4,12)

Bevezetés

Manapság társadalmunkban egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az ezoterika és a reinkarnációban való hit. Számos fórumon nagy lelkesedéssel igyekeznek azt bizonyítani, hogy a reinkarnáció nem csupán keleti tanítás, hanem mélyen bibliai gyökerű is egyben. Ennek érdekében bizonyos bibliai idézeteket is felhoznak, ezekre azonban már évezredek óta ismert keresztény válaszok állnak rendelkezésre. Ezekkel a válaszokkal szembesülve - végső ütőkártyaként - az utóbbi időben egyre több alkalommal írnak arról, hogy a Bibliát valamelyik óegyházi zsinaton meghamisították. Ez a második állítás természetesen nehezen fér össze az elsővel, azaz hogy a Biblia ma is tartalmazza a reinkarnáció tanát, mégis sokan egyszerre hangoztatják mindkettőt. Gyakorlatilag minden ezoterikával foglalkozó - a „New Age” által ihletett - szerző más olvasatban adja elénk a bibliahamisítás történetét, és több zsinatot, császárt, sőt császárnét is vádolnak ezzel a tevékenységgel. Tanulmányomban most azt a változatot gondolom tovább, amit Noel Langley „Cayce a reinkarnációról” című könyvében olvashatunk, mely az Édesvíz kiadó gondozásában jelent meg, “hézagpótló munkaként”. A könyv internetes formában is elérhető, amely letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból. Langley teóriájának lényege, hogy Justinianus bizánci császár az 553-as V. egyetemes (II.) Konstantinápolyi Zsinat segítségével hamisította meg a Bibliát, eltávolítva abból a reinkarnáció tanát.

A kor teológiai fogalomrendszere, terminológiája a járatlan olvasó számára rendkívül idegennek tűnhet. Tanulmányomban kísérletet teszek arra, hogy a legfontosabb fogalmakat tisztázzam, annak érdekében, hogy ezeket elválasszam Noel Langley alternatív teóriáitól, melyekben egészen új jelentéstartalommal kívánja felruházni őket saját célja érdekében.

A tanulmány címében felvetett kérdést egy másik formában is érdemes feltenni. Ez így hangzik: meghamisíthatták-e egyáltalán a Bibliát? Lehetséges volt-e ezt kivitelezni? Ahogyan Noel Langley könyvének állításait sorra vesszük, újra és újra számos kérdés, megoldásra váró probléma merül fel, amelyeket e tanulmány megkísérel hitelt érdemlően megválaszolni, illetve megoldani.

 

Összefoglalás

Tanulmányomban bemutatom a keresztény egyház 5. és 6. századi legfontosabb konfliktusait, és az ezekre született megoldási kísérleteket, különösképpen Justinianus császár és felesége Theodora császárné uralkodása alatt. Az ún. „harmadik órigenista vita” körülményeit és fontos állomásait Órigenész saját tanításának és az V. egyetemes zsinatnak a kontextusában vizsgálom. Ehhez kapcsolódva összefoglalásra kerül a Biblia keletkezésének, terjedésének és megbízható fennmaradásának vázlatos története a rendelkezésre álló modern szakirodalom alapján.

A tanulmány címéhez hűen mindvégig kiemelt figyelmet fordítok arra, hogy lehetett-e bárkinek akár szándéka, akár lehetősége, hogy a bibliai iratok másolatait felkutassa és megváltoztassa, illetve kicserélje. Tárgyalásra kerül, hogy igazolható-e egy ilyen esemény bármiféle következménye, történelmi nyoma. Az ókeresztény hitvédelmi irodalom és a kánontörténet szempontjai ugyancsak elemzés tárgyát képezik. A felsorakoztatott tények, úgy gondolom, elegendőek a felvetett problémakör megnyugtató lezárásához. Bárki előtt kijelenthető, hogy Isten hűséges, a mai Biblia, valamint annak tanítása a lélekről gyakorlatilag megegyezik az eredetivel.

A Noel Langley által alkalmazott történetírási módszer nem állja ki az alapos vizsgálat próbáját. Teóriája sokkal inkább tűnik előre kitűzött célja eléréséhez szükséges erőltetett feltevések halmazának, mintsem komoly, elemző szándékú történetírásnak. A tárgyalt korszak viszonyainak ismerete és megértése nem tükröződik művében, ami legjobban abban mutatkozik meg, hogy szándékosan leértékeli, és figyelmen kívül hagyja az elképzelését alá nem támasztó forrásokat és szakkönyveket. A keresztény egyháztörténetre nézve nagyon súlyos vádat fogalmaz meg a „bibliahamisítás” hipotézisének megalkotása során, azonban eközben többször is bizonyságot tesz róla, hogy nem érti a keresztény hit alapvető összefüggéseit, mivel saját világképe alapján magyaráz minden eseményt és idézett szöveget. A tények feltárása helyett számos alkalommal kísérel meg olvasóközönsége érzelmeire hatni, így műve inkább tekinthető elfogult elbeszélésnek, mint történetírói munkának. E megközelítés következménye az „elhallgatott igazságokba” vetett hit, a titkok és összeesküvések utáni állandó kutatás, vagy a Vatikán legendás titkos könyvtárának vélt tartalmára történő hivatkozás.

Végső soron igazolást nyert, hogy a Bibliát nem változtatták meg és nem vették ki belőle „a reinkarnáció tanát”. A Biblia ma is ugyanazt az üzenetet és tanítást hordozza Jézus Krisztusról és az emberek világáról, mint amikor először írásba foglalták. A Noel Langley által megfogalmazott vádat érdemes tehát egy felkéréssel visszafordítani. Mindazok számára, akik az igazságot keresik, a béreai keresztények példáját lehet ajánlani, akik „teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok.” (ApCsel 17,11)

 

teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok.” (ApCsel 17,11)